kutatás
KUTATÁS VIZSGÁLTA A VÁLASZTÁSI HAJLANDÓSÁGOT
A KUTATÁS MÓDSZERTANA
A kutatás elsődleges célja az volt, hogy felmérje a fiatal felnőttek, a nők és a romák politikai aktivitási szintjét, valamint, hogy az eltérések mögött milyen tényezők állnak, legyen szó demográfiai sajátosságokról, anyagi helyzetről, politikai érdeklődésről és médiafogyasztásról, közéleti attitűdről, vagy egy konkrét problémáról, ami befolyásolhatja a válaszadók politikai döntéseit.
MIÉRT KÉSZÜLT A FELMÉRÉS?
A kutatás elsődleges célja az volt, hogy felmérje a fiatal felnőttek, a nők és a romák politikai aktivitási szintjét, valamint, hogy az eltérések mögött milyen tényezők állnak, legyen szó demográfiai sajátosságokról, anyagi helyzetről, politikai érdeklődésről és médiafogyasztásról, közéleti attitűdről, vagy egy konkrét problémáról, ami befolyásolhatja a válaszadók politikai döntéseit.
ÍGY KÉSZÜLNEK A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKRA A FIATALOK
A 18-35 éves korosztály válaszadóinak 23 százaléka első szavazó, a 2018-as parlamenti választásokon a teljes minta 58 százaléka szavazott, 20 százalék nem adta le a voksát egyik pártra sem. A magyar fiatalok többsége kevesebb, mint tíz percet tölt naponta politikai hírek fogyasztásával, az elsődleges tájékozódási forrásuk pedig a közösségi média, azon belül is a Facebook. A fiatalok 54 százaléka tekinthető biztos szavazónak.
MIVEL LEHET MEGSZÓLÍTANI A FIATALOKAT?
A közéleti kérdések közül a gazdasági és egzisztenciális témák mellett az egészségügy helyzete, a demokrácia és a jogállamiság foglalkoztatja a fiatalokat leginkább
a fiatalokról szóló teljeskutatást itt nézheted meg (pdf)
ÍGY KÉSZÜLNEK A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKRA A NŐK
A 18 éven felüli nők naponta kevesebb, mint 10 percet foglalkoznak a politikával, legtöbbjük a televízióból és az online sajtóból tájékozódik. A hölgyek a Facebookon és a Youtube-on a legaktívabbak a közösségi média platformok közül, az információkat elsősorban azokról a témákról gyűjtik be, amelyek mindennapi életüket és közvetlen környezetüket a leginkább érinti. A nők 73 százaléka biztos szavazó, részvételi hajlandóságuk magasabb, mint a négy évvel ezelőtti választások esetében volt.
MIVEL LEHET MEGSZÓLÍTANI A HÖLGYEKET?
A társadalmi, gazdasági kérdések közül az egészségügy és az oktatás helyzetét tartják legfontosabbnak, melyet a bérek és az infláció alakulása követett.
a nőkről szóló teljes kutatástitt nézheted meg (pdf)
ÍGY KÉSZÜLNEK A PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKRA A ROMÁK
A roma társadalom tagjainak több mint fele 10 percnél kevesebbet foglalkozik naponta a politikával, abszolút vezető információ- és tájékozódási forrásuk a televízió. Bár a nőkhöz és a fiatal felnőttekhez képest kevesebb időt töltenek a közösségi média platformokon, a Facebook körükben is fontos szerepet tölt be. A romák 42 százaléka tekinthető biztos szavazónak, ami elmarad a 2018-as 69 százalékos részvételi aránytól.
MIVEL LEHET MEGSZÓLÍTANI A ROMÁKAT?
A roma szavazókat leginkább a szegénységgel és az inflációval kapcsolatos kérdések, valamint a velük szembeni diszkrimináció és az egészségügy helyzete foglalkoztatja.
a romákról szóló teljes kutatástitt nézheted meg (pdf)
KIKET LEHET A LEGINKÁBB MOZGÓSÍTANI?
Mind a három célcsoportban jelentős azok aránya, akik passzívnak mutatkoztak a választási részvétel tekintetében, de még nem döntöttek egyértelműen arról, hogy tartózkodnak a szavazatuk leadásától. A leginkább mobilizálható választópolgárok a 18-29 éves korosztályból kerülnek ki, valamint ez kiegészül a romák körében a 65 éven felüliekkel.
Hogyan tudunk szavazni a 2022-es választásokon?
Ha egy helyen szeretnéd látni a legfontosabb információkat a választások menetéről, akkor indítsd el a videót!
